6. Én hozzájuk tartozom

Kicsit furcsáltam mikor megfogta a kezem, de nem érdekelt túlzottan, hisz valamiért fáztak a kezeim, ő pedig felmelegitette. Olyan furi mégis jó érzés volt. Úgy éreztem fontos vagyok Calum számára. Hogy tetszik-e nekem Calum? Őszintén szólva.. ez most gonosz lesz de Luke jobban felkeltette az érdeklődésem. Mert benne van valami kibaszottul furcsa. Nem tudom mi az. De van benne. Az gáz ha Calum kezét fogom, de egész úton Luke járt a fejemben? Ne válaszoljatok. Igen. Az.
- Itt vagyunk. Nah.. legyél nagyon halk vagy felébrednek a többiek.
- Oké.- mondtam, majd Calum halkan kinyitotta az ajtót és besétált rajta. Követtem a példáját.
- Nem vagy esetleg éhes, vagy valami?
- Calum. Éjfél is elmúlott.- néztem rá.
- Tudom, de én éhes vagyok.
- Egyébként. Én is.- nyögtem ki.
- Kérsz valamit?- kérdezte miközben a hűtőből kezdett pakolászni.
- Izé.. egy szendvicset elfogadnék.- válaszoltam egyszerűen.
- Oké. Milyen szendvicset kérsz?
- Teljesen mindegy, csak ne legyen benne majonéz. Azt utálom.
- Rendben. Készül. Addig ülj csak le az asztalhoz.
- Oksi.- mondtam, majd kihúztam az egyik széket és kényelembe helyeztem magam.
- Nah kész is.- mosolygott Calum, majd elém rakta a kaját.
- Köszi.- mosolyogtam vissza, majd nekiláttam.- Várjunk csak.. mi ez? Majonéz.. baszki Calum te jól vagy? Megmondtam, hogy azt ne rakj bele! Utálom a majonézt.!- még viszonylag halkan üvöltöztem Calum-el.
- Ne kiabálj te hülye!- röhögött.
- Baszdmeg Hood!- mondtam, majd a fejére boritottam a maradékot.
- Most tiszta majonéz lett a hajam! Ezt még megbánod Irwin!- mondta, majd megragadta a majonézes tubust, és rám irányitotta.
- Ne! Ne csináld! Ne merd!- itt már kiabáltam.
- Késő!- kiáltott, majd megnyomta a tubust. Mind rám folyt a majonéz.
- Te szemét!- indultam meg felé, majd egy paradicsomot trancsiroztam szét a fején.
- Mi ez a hangzavar? Ez rosszabb mint mikor Ash hajnali 2-kor tartott nekünk dobkoncertet.- jött le Michael, és utána még ketten.
- Rebecca? Calum?- nézett ránk kidülledő szemekkel Ashton.
- Várj. Ezt még fel kell dolgoznom.- szólalt meg Luke.- Mit keres itt Rebecca?- kérdezte aprócska hezitálás után.
- Megszöktem. Lementem a partra ott találkoztam Calum-el, és elhozott.
- Öhm.. és mit csináltok?
- Izé.. kajacsata? Talán.. esetleg.- szólalt meg Cal.
- És miért is kajacsatáztok? Ezekkel nem csatázni kell hanem táplálkozni.- lépett a pulthoz Mikey ahol a hozzávalók voltak.
- Majonézt tett a szendvicsebe pedig utálom a majonézt!- fújtattam, majd Calum-re mutattam.
- Mi lett az arcommal?- lépett hozzám közelebb Luke, majd jobban szemügyre vette a pólóm.
- Calum volt.
- Fhú..- nézett Luke Cal-ra.- De te akkor most itt maradsz éjszakára?
- Asszem'.- feleltem
- Kinél fogsz aludni?
- Nem tudom.
- Aludj velem.- kacsintott Luke.
- Fhúú.- hagyta el egy hangos sóhaj Calum száját.
- Nah? Benne vagy?
- Hát, legyen. De miben fogok aludni?
- Keresek neked valamit.- mosolygott Luke.- Addig is azt ajánlom zuhanyozz le.
- Oh, igaz.
- Nah akkor gyere.- mondta Luke. Követtem őt az emeletre.- Siess baby. Már nagyon várlak!
- Lucas Robert Hemmings! Állits magadon baszki.- nevettem el magam.
- Oké, oké, nah siess.- mondtam, majd beszáguldott a szobájába.
Bementem a fürdőbe, levetkőztem, majd újonnan bemásztam a zuhanykabinba és elkezdtem ereszteni magamra a vizet. Egyszer csak meghallottam, hogy valaki kinyitja az ajtót. A kabin fala párás volt. Igy se én, se ő nem láttunk semmit egymásból. Hm. Még szerencse.
- Nyugi csak Luke vagyok, és csak törölközőt hoztam, meg a pizsidet. Ha ezt lehet annak nevezni.- hadarta majd azonnal kiment.
Miután végeztem elhúztam a kabin ajtaját, és kiszálltam. Megtörölközte, majd akkor tapasztaltam, hogy az én úgy nevezett "pizsim" egy alsógatyából és egy pólóból állt. Természetesen abból a pólóból amit már délután előkészitett nekem Luke. Felvettem, majd kimentem. Bebattyogtam Luke-hoz.
- Hű. Nagyon sexy vagy.- nevetett Luke az ágyon fekve.
- Nem röhög. Együtt érez.
- Miért? Tényleg jól áll.- mosolygott.- Az én cuccaim nagyon jól állnak neked.
- Az már biztos.- húztam mosolyra a szám.
- Nah nem fekszel be mellém?
- De. Mivel muszáj.- sóhajtottam.
- Tudtommal te is belegyeztél.
- Jogos.- sóhajtottam újfent, majd befeküdtem az ágyba.- Mondd.. mit gondoltál amikor elkezdtem veszekedni apával?
- Nem értem a kérdést.
- Mondom, mit gondoltál amikor összevesztem apummal?
- Nem tudom. Nem értem a kérdést. Mit kellett volna gondolnom?
- Nem tudom. Csak sajnálat volt a szemedben. Ennyit tudok.
- Hát amikor miattam kezdtetek el veszekedni még azt is megbántam, hogy megszülettem. Rossz volt végignézni ahogy apukád kioszt. Rossz volt hallani amiket mondtatok egymásnak.
- Tudod mennyire fájt amikor azt mondta soha többé nem láthatlak titeket?- kissé könnyes lett a szemem.
- Nyugalom Becky. Csak aludj. Jó éjt!- suttogta Luke.
Hát. Kivételesen hallgattam rá.