4. Reklámozom Luke Hemmings-t

Felöltöztem, majd kissé szemügyre vettem a szobát. Valamiért tetszett. Tetszett Luke stilusa. Elkezdtem nézegetni a fényképeket a polcon. Tele volt képpel az egész. Néhány Luke-ról, és gondolom a családjáról. 1-2 a bandáról. És egy csomó Luke-ról és egy lányról. Vajon a barátnője lehet? Áh nem hiszem, hisz ha minden igaz, akkor az a lány a családi fotókon is szerepel. Nem tudom. Testvére lehet talán? Húga? Nővére? Inkább a húga.. Miért nem kérdezem meg Luke-ot? Mikor ez az eszembe jutott valaki kopogott.

- Felöltöztél Irwin?- szólalt meg valaki az ajtó másik oldaláról.

- Igen.- kiabáltam ki.

- Akkor miért vagy még itt?- nyitott be Luke.

- Ki az a lány melletted?- váltottam témát.

- A húgom. Sophie.- mosolygott.

- Szép lány. Látszik, hogy Hemmings vér csörgedezik az ereiben.

- Akartam mondani.- nevettük el magunkat.- Akkor én most szép kisfiú vagyok?

- Gyönyörű.- mosolyogtam.

- Tudtam én.

- Izé.. ők a családod?- mutattam egy másik képre.

- Igen. Már rég nem láttam őket.- hajtotta le a fejét.

- Oh. Értem.. izé.. akkor én asszem' megyek.- néztem körbe, majd kimentem, vagyis csak akartam, mert Luke megragadta a karom.

- Várj egy picit. Lesz egy buli. 3 nap múlva. Nincs kedved eljönni? Itt lesz nálunk. Rajongók nem jöhetnek, maximum a normálisabbak. Egyébként a haverjaink lesznek itt.

- Szivesen eljönnék, de..

- De?

- Hát izé.. nem szeretem a tömeget.. meg a bulikat. Jobban szeretek egyedül lenni.

- Biztos? Pedig jó lenne.
- Nem is tudom.
- Kérlek.

- Hát.. jó eljövök.- tetettem egy műmosolyt.

- Oké. Majd bemutatlak a haverjaimnak.

- Öhm.. oké.- húztam el a szám.

- De azt azért szeretném tudni, mi a teljes neved?

- Én meg azt, hogy, honnan tudod, hogy Irwin vagyok?
- Ash mondta. Nah? Mi a teljes neved?
- Rebecca Victoria Irwin.
- Szép név.- mosolygott.- Nekem..
- Lucas Robert Hemmings. Nem ma kezdtem.- néztem rá.
- Oh, hát rendben.
- Akkor én megyek.
- Haza, vagy csak a szobámból?
- Nem tudom. De haza biztos nem. Mármint, én nem Sydney-ben lakom.
- Akkor miért vagy most itt?
- Nyaralunk a családommal. Szállodában vagyunk most.
- Már értem. Akkor visszamész a szállodába, vagy maradsz?
- Hát.. jó lenne maradni. Szerintem maradok, ha nem zavarok.
- Akkor gyere menjünk le. Egyáltalán nem zavarsz. Minket so'sem.
- Vicces.
- Ha te annak tartod.- mondta, majd lementünk.
- Fhú milyen sexy pólód van csajszi.- szólalt meg Michael.
- Kösz. Ingyen reklám lettem.- nevettem.
- Majd csináltatok Luke Hemmings-eset és akkor majd azt kell hordanod. Reklámozod a legmenőbb srácot a világon.
- Bocs, de ha az életem múlna rajta, sem vennék fel egy Luke Hemmings-es pólót.- néztem mélyen a szemeibe. Egy kis csalódottságot láttam benne.
- Érdekes. Nem te vagy az első aki ezt mondja.- röhögött Ashton.
- Jah, hogy nálatok mindennapos, hogy hazahoztok egy tök gyanútlan csajt és leöntitek pudinggal.
- Ez csak természetes.
- Én. Most. Megsértődtem.- mondta Luke üveges tekintettel.
- Jajj ne már. Csak vicceltem.- fogtam meg a vállát.
- Szóval akkor hordanál Luke-os pólót?
- Bármikor.- mosolyogtam.
- Örülök, hogy ezt mondod.- húzta ravasz mosolyra a száját és felfutott az emeletre. Majd néhány másodperc után visszatért egy "Luke Hemmings" feliratú pólóval, amin még egy kép is szerepelt róla.
- Ugye te most csak szopatsz?!- kerekedtek ki a szemeim.
- Nem. Azt mondtad, hogy hordanál ilyen pólót. Akkor most vedd fel!
- Luke ne csináld már.- a többiek már mind a földön fetrengtek, én pedig még mindig azt hittem, hogy Luke csak viccel.
- Komolyan mondom. Szóval akkor nem is mondtad komolyan?- tettetett sértődöttséget.
- Hát..
- Akkor vedd fel!- utasitott. Megadtam magam, bementem a földszinti fürdőbe majd átvettem a pólóm.
- Nesze Luke. Remélem most örülsz.- vágtam hozzá a másik pólót, és megpördültem, hogy jobban szemügyre vegyenek ebben az ultragáz pólóban.
- Nagyon jól áll.- röhögtek a srácok.
- Jól állok neked.- mosolygott Luke.
- Ne mondj olyat amit túl egyszerű félreérteni.- mondtam de ő csak tovább mosolygott.
Miután röhögött mind a 4 fiú egy sort jöhetett a faggatás. Mindent tudni akartak rólam. Hány éves vagyok, honnan jöttem, mi a teljes nevem, miért vagyok Sydneyben. És igy tovább. Elég sokáig ott voltam náluk, észre sem vettük, hogy elment az idő, de 8 óra fele járt már. Elkezdett sötétedni.
- Basszus. Haza kéne mennem. Szerintem apum és Jess már pánikolnak, hogy hol lehetek, mert még csak el sem tudnak érni, mert ott maradt a telóm.
- Elkisérjelek?- kérdezte Luke.
- Tőlem. Bár elég sötét van már.
- Akkor elkisérlek. Hali srácok.- mondta, majd kinyitotta az ajtót.
- Sziasztok.- intettem, majd kiléptem az ajtón.
Némán sétáltunk egymás mellett egész úton.
- Basszus. Mi volt ez?- rezzentem fel, mikor meghallottam valami furcsa hangot.
- Nyugi. Csak a szél.- mosolygott.
- Kezdem egy horrorfilmben érezni magam.
- Nyugi. A horrorfilmekben általában egyedül van a csaj. Most én is itt vagyok veled. Ha kell megvédelek.
- Igazán nagylelkű vagy.- mosolyogtam.
- Mint mindig.
- Itt is vagyunk. Szia.- mondtam.
- Egy ölelést sem kapok?
- De.- mosolyogtam, majd átöleltem Luke-ot aki visszaölelt.
- Akkor.. előre is jó éjt.- mosolygott.
- Jó éjt neked is.- mosolyogtam, majd felmentem.
- Hol a francban voltál?- akadt ki apa.
- Bocsi apa, csak találkoztam egy sráccal és elvitt a haverjaihoz.
- Mi? És mégis mi ez a hacuka rajtad?
- Ez.. hát csak történt egy kis baleset, és az egyik srác adta kölcsön.- ennél félreérthetőbben már nem is mondhattam volna.- Haza is kisért.
- Hogy mi? És hol van? Remélem még itt mert beszédem van vele.!
- Apa..
- Szólj neki, vagy én fogok!
Gyorsan kinyitottam az ajtót és elkezdtem futni Luke után.
- Luke gyere vissza! Kérlek!
- Mi? Miért?- fordult meg.
- Apa.. izé.. beszélni akar veled. Bár jobban tennéd ha még most elfutnál. És soha többet a közelembe sem jönnél.
- Mi?
- Dönts.. menekülj, vagy gyere vissza.- nyeltem nagyot.
- Megyek, nem lehet olyan rossz.
- Te nem ismered apám. Nem tudod mire vállalkozol.
Visszasétáltunk. Apa dühös tekintete fogadott minket.